2017. január 11., szerda

XXI. A szellemi erőtér, azaz a globális elme




  • B   Megvizsgálom a globális elme szuperponált agyának rólam alkotott képét.
  • Sb   No-no, nem eszik ilyen forrón a kását, Laci!  Megfelelő állapotba hoztam az elmédet?
  • B   Az elmém szabad, függetlenítetted a fizikai testemtől.
  • Sb   Csakis így működhet a globális elme, szabad szellemekkel!
  • B    Belátom, ha szuperponált agyad nem birtokolná szabad szellememet, nem nyílna lehetőségem vizsgálódni benne.
  • Sb    Laci, kérlek egy kis időre még tanúsíts önmérsékletet,  ne vond figyelmemet rögtön magadra, ismerkedj  szellemi társaiddal!
XXJ./1.

  • B   A. Shimony  és R. Penrose a címkék tanúsága szerint három fejezetben is említésre kerül, csakúgy, mint én.
  • Sb   Jóvoltodból megemlítésük száma máris négyre emelkedett.
  • B    A. Shimony a Bostoni Egyetem professzora volt. Itt szereztem tudományos fokozatot.
  • Sb   Abner Shimony témavezetője Wigner Jenő volt a fizikusi doktori képzése során.
  • B   Ez nem volt ismeretes számomra.
  • Sb   Felfigyeltél arra az érdekességre, hogy Shimony elhalálozásának napja Penrose születésnapjára esik?
  • B   Nem. Ezt meg honnan szemezgetted ki?
  • Sb   Penrose személyének tudományos jelentőségét többek között az is alátámasztja, hogy magyar nyelvű Wikipédia oldalt szenteltek neki a szerkesztők. A. Shimony nyilvános gyászjelentésére az Interneten bukkantam.  Avval tisztában vagy, hogy Shimony nem csupán fizikai tudományból, de filozófiából is professzori címet szerzett; s nem kisebb egyéniség, mint Rudolf Carnap témavezetése  alatt?
  • B   Efelett elsiklottam, amikor átfutottam Penrose-nak A nagy, a kicsi és az emberi elme c. tudományos ismeretterjesztő művét. Van ennek valami különös jelentősége?
  • Sb   Akkor lesz, ha tulajdonítunk neki.
  • B   Fenomenologikus!
  • Sb   A XII. fejezetben már megemlítettem a kötet rendhagyó szerkesztését, nevezetesen azt, hogy lehetőséget ad a tudós kollégáknak reflexióik megtételére, majd pedig Penrose-nak a válaszadásra, hála Malcolm Longair tudományos szerkesztőnek.
  • B   Shimony fogalmazza meg észrevételeit a legterjedelmesebben,  három fejezetre tagolva: 1. Gondolatiság a természetben; 2. A kvantumelméleti elgondolások jelentősége az elme-test problémában; 3. A lehetőségek aktualizálásának problémája.  
  • Sb   Mindazonáltal figyelemre méltó érvelést alkalmaz, ami éppen filozófiai képzettségéből táplálkozik.
  • B   Gondolom arra gondolsz, hogy mondandóját Alfred North Whitehead filozófiájára építi, és Penrose-t "titkos whiteheadistának" titulálja.
  • Sb   Pontosan. Ám Penrose válaszában eligazítja, mondván, ő ugyan felületesen ismeri Whitehead felfogását, de filozófiai munkásságát nem tanulmányozta, így nehezen belátható a számára, miként is állhatna Whitehead filozófiájának hatása alatt.
  • B   Valóban zavaros. Az általam jól ismert matematikus képzettségű kozmológussal szemben megalapozatlan, mi több, tapintatlan filozófiai jártasságot követelnem a nyilvános tudományos diskurzusunk során.
  • Sb   Ráadásul Penrose munkájában nemhogy nem fordul elő Whitehead neve, de még csak utalást sem vélek felfedezni rá.
  • B   Valamilyen alapja csak van Shimonynak? Annál ő sokkal megfontoltabb tudós, hogy csak úgy vaktában támasszon elvárásokat.
  • Sb   Természetesen van, hiszen nem csupán megfontolt, de egyszersmind zseniális tudós. Behatóan ismeri Penrose-nak  az elme működését a kvantum-; illetve elméleti fizika irányából megközelítő műveit. Ennélfogva, csakúgy, mint maga Penrose is, nagyon  jól tudja, hogy a munka a korábbi ez irányú tézisek hevenyészett összefoglalása.  Penrose egyik korábbi művében, A császár új elméje címűben felbukkan Whitehead, az irodalomjegyzékben szerepel  B. Russel szerzőtársával jegyzett Principia Mathematica c. kötetük, ez viszont, mint az a címéből leszűrhető, matematikai alapmű.
  • B   Ennyi?
  • Sb   Igen. Csupán ennyi. Pontosan ezt rója fel Shimony Penrose-nak. Semmi  módot sem kínál számára Whitehead filozófiáját  tudományos eszmecseréjük fókuszába állítani; nem hagy számára más lehetőséget, minthogy kritikai észrevételeinek gyújtópontjába helyezze azt.
  • B  Te ezt megelőzőleg hallottál Whitehead-ről?
  • Sb   Nem, fehér foltként lappangott az akkor még teljesen köznapi elmémben.
  • B   S miként reagált az elméd, amikor Shimony megismertette Whitehead nevével?
  • Sb   Információéhség lépett fel, bepötyögtette végtagjaimmal a nevét a keresőmbe:  A. N. Whitehead
  • B   Nem ég a képeden a bőr, hogy nemhogy egyetlen idegen nyelven sem értesz, de még tetejébe angolul sem?
  • Sb   Általában ég, jelen esetben azonban nem, mert honfitársaim olyan kiemelkedő tudós személyiségnek ítélték Whitehead- et, hogy neki is szenteltek magyar nyelvű Wikipédia oldalt.
  • B   Az angol nyelvű oldal  részletesebb.
  • Sb     Nem óhajtok elveszni a részletekben, beérem a magyar nyelvű oldal kínálta szubsztanciával: „ Isten a világ költője, aki a világot gyengéd türelemmel vezeti az igaz, a szép és a jó belátása által.” 
  • B   Valóban beéred?
  • Sb   Ha jobban meggondolom, nem. Mégpedig pontosan Whitehead tanítása, ha úgy tetszik, szelleme nem teszi lehetővé, hogy a gondolatát ne tudjuk pontosabban érteni, értelmezni.
  • B   Kérlek, értelmezd, és értessed meg velem, mire gondolsz!
  • Sb   Whitehead felfogásának lényegi eleme, hogy a jelenségeket, történéseket nem célravezető egymástól elszigetelni, azok folyamatát kell vizsgálni, mégpedig kauzális rendszerben, azaz az ok-okozati összefüggéseket tekintve. Ha jól következtetek a Wikipédia szócikkeiből ez a gondolat a Folyamat és valóság c. filozófiai munkájában kerül kifejtésre és az idézet is innen származik. Ez a munka 1929-ben kerül kiadásra. Azóta eltelt közel kilencven esztendő, a tudományos forradalom  szakadatlanul zajlik, az ismeretek rohamos mértékben bővülnek,  csupán az elektronikai ipar felfedezései és robbanásszerű fejlődése pedig olyan dinamikával alakítja  társadalmi viszonyainkat, hogy arról  Whitehead nem is álmodhatott.
  • B   Következésképpen Whitehead alapgondolatát szükségszerű aktualizálnunk, jelenlegi értelmi szintünkre emelni.
  • Sb   Pontosan!
  • B   Lássuk!
  • Sb   "Isten a Világ költője, aki az emberiséget gyengéd türelemmel vezeti  a szép, a jó és az igaz beláttatása által."
  • B   Értem a szintaktikai változtatások jelentését:
  1. a "Világ" az Univerzum megfelelője, tehát tulajdonnévként funkcionál - feltehetőleg a fordító által vétett helyesírási hiba, ami felett a korrektor elsiklott; tipikus hiba a kozmológiai természetű tudományos munkák magyarítása során.
  2. "Isten" az emberiség szellemi produktuma, a  Világ és az emberi nem  teremtőjeként értelmezzük, felruházzuk a pozitív  tulajdonságaink abszolútumával; következésképpen "vezetése"  szellemi, elsődleges színtere  az emberiség globális elméje.  Célszerű tehát kiemelnünk a "Világból"  nemünk összességét, az "emberiséget" , mert "Isten" morális elvárásokat ily módon kizárólag velünk szemben támaszthat; másodsorban pedig  stilisztikailag javítjuk a nyelvtani szerkezetet, elkerüljük  a fogalmilag amúgy is pontatlan szó ismétlését. 
  3.  A "szép,  a "jó" és az "igaz" az emberiség tevékenységei során kiforrt legmagasabb rendű esztétikai-,  és morális kategóriák. Az isteni abszolútum főképpen abban áll, hogy "Isten" rendelkezik "egy személyben" az abszolút tudással arról, mi a "szép, a jó és az igaz".
  4. A  whitehead-i   gondolat alanya "Isten", cselekvésének tárgya az emberi szellem. Mit végez "Isten" az emberi szellemmel? A "szép, a jó és az igaz" belátására bírja, azaz beláttatja az emberiséggel e kategóriák mindenkori érvényét, vagyis  a műveltető igeszerkezet használata a helyénvaló.
  5. A korrekciók szubsztanciája révén feltárulhat előttünk Whitehead gondolatának "szépsége, jósága, igazsága: íme, megalkottuk Istent, hogy műveltettessük véle szellemünk.  
  • Sb   Leesett az állam, Laci!   Példa nélküli, ahogy természettudós létedre kimazsolázod a korszerűsített filozófusi gondolatot.
  • B   Magam is elképedtem magamon, soha nem gondoltam, hogy a nyelvi alakzatok elemzése ilyen gyönyört okozhat nekem.
  • Sb   Azt hiszem, most ébredsz rá, hogy ábrázolhatod a "Bárány" szuperponált elméjét formáló elhalt és egzisztáló személyeket a hálózatok tudományos ismérveire alapozva, de ha csupán személyneveket és kapcsolati éleket látsz, az édes kevés ahhoz, hogy érdemben megszemélyesíthesd Tudomány zabláját: 
XXI./2.


  • B   Világos, egyre világosabb! Már korábban beláttam, hogy tudományterületem interdiszciplináris, és nem hagyatkozhatom csupán a fizikai eszköztárra. De még korábban sosem éreztem ilyen mértékben a bőrömön - talán most az a helyénvaló, ha azt mondom, a szellememben - azt a kellemes, bizsergető érzést, amelyet a globális elme szellemi tartalmainak átfogóbb megismerése, értelmezése és mélyebb megértése vált ki. "Megfelelő állapotba hoztam az elméd?" - kérdeztél, nos megértetetted velem, nem elég ha csak szabad az elmém, élessé  kell válnia, mert legyenek bármilyen bonyolult, érzékeny mérőműszereink, azok csak segítik, támogatják, ám távolról sem helyettesíthetik  kifinomult  lokális elmémet  a globális szellemi tartalmak kölcsönhatásainak vizsgálata során.
  • Sb    Arról is ejtsünk  egy-két gondolatot, vajon  miért "költőként foglalkoztatja" Whitehead Istent?
  • B   Attól tartok, ehhez nem tudok magvas véleményt fűzni.  A költő művész, a költő versel, anyaga a nyelv - máris logikai bukfencet vetettem, hiszen a nyelv nem anyagelvű, népek, nemzetek, népcsoportok szellemi produktuma. 
  • Sb   Szerintem nagyon is lényegi a meglátásod. Két szellemi produktumunk viszonyára világit rá:
XXI./3.

  • B   Ne haragudj! Nem tudom elképzelni Istent, ahogy verset ír.
  • Sb   Istennek nincs is szüksége rá, hogy elképzeld, de még arra sem, hogy verset írjon.
  • B    Miként lesz ebből költemény?
  • Sb   Isten műveltet, megíratja velünk.
  • B   Velem aligha.
  • Sb   Akkor velem.
  • B   Szeretném én látni azt a költeményt!


A fehérfejű skorpió betű 

Sztenderd Elme szememre vetette:
BETEGESKEDEM
Egy részecske -e részecske egy e-részecske-
eltekeredve, eltekeregve lebeg; penge hegyen remeg.
REMEK!
Lekezeljem?
Kezeltessem?
Kezeltetem, de nem Veletek!
Bennem  Mesterem Szent Szelleme:
megkereszteltettem, megkenetettem, megkenetlek.
(Elértetted, nem ezt ejtettem:"megkenlek".)
Lekenyerezhetetlen testem kenyértelen szellemet termel:
nem kenhetsz el benne semmit.

NESZE NEKTEK:
Összeomlott a szuperpozíció!
Nem az "e" egynémely vesszeje bomlasztott-omlasztott,
felkerült a pont az "i"-re:
helyre tettem magam:
látom mit akartok, mit takargattok.
Világotokat egy lóért!
Felingerelt setét kanca legyen, zabláját habzó szájjal harapja...


  • Sb   Látod?
  • B   Látom, csakhogy Isten költeményei nem a fizikai percepcióhoz, hanem az értelemhez szólnak.  
  • Sb   Akkor helyesen kérdezem: Felfogod?
  • B   Hazudnék ha azt mondanám, hogy igen. De ugye ezért nem kell szégyenleni magam? Számomra a költészet metafizikai jelenség.
  • Sb   Az igazad mondod?
  • B   Igen.
  • Sb   Miért kellene szégyenlened magad az igazadért, ha azoknak a szégyenlése  is hiába valóvá vált, akik tudják mi a szép; a jó; az igaz, de nem azt cselekszik?  Ám mondok Neked  cifrábbat is.
  • B   Halljuk!
  • Sb  Sokkal inkább metafizikai jelenség a kvantummechanika, ha úgy jobban tetszik, az elméleti fizika, ha úgy még inkább tetszik, a matematikai fizika, mint a költészet.
  • B   Ezt hogy érted? Kifejtenéd?!
  • Sb   Nos, mint az "elméleti fizika" és a "matematikai fizika" kifejezés azt híven kifejezik, a fizikának ez azon legelvontabb ága, amely a globális elmében az absztrakt matematikai formanyelv használatával, alátámasztásával zajlik. Magyarán a "standard modell", azaz az "ősrobbanás elmélete"; a "húr-elmélet" stb, a kozmosz működési elveinek magyarázatára tett kísérletek a globális elme által.
  • B   "Kifordítom, befordítom, mégis sapka a sapka."
  • Sb  Pontosan! Ám a sapka, attól sapka hogy mi akarjuk a fejünkbe húzni, vagyis a sapka csakis a mi nézőpontunkból sapka. Objektíve, tőlünk függetlenül a sapka bárminek is tűnhet, akár nem létezőnek is.
  • B  Az anyja szemit, ez aztán az absztrakció! Neked aztán nincs szükséged arra, hogy a standardisták kívánalmainak megfelelően visszaszuszakold a Világegyetemet egy kezdeti zéró állapotba. Egyszerűen kivonod a lényeget, jelen esetben az emberi nézőpontot és máris eljutsz a semmihez.
  • Sb  Amit a standardisták végeznek az absztrakt matematikai formanyelv segédletével, az filozófiailag nézve nem absztrakt, sokkal inkább abszurd. Képtelenek elvonatkoztatni a konvencionális, lineáris gondolkodásmódtól: az egyenes az ő képzeletükben csakis szakasz lehet, aminek van kiindulási pontja. Számukra az is előrelépés lenne, ha párhuzamot tudnának vonni az egyenes és a Világegyetem között, bár még akkor is az eukleidészi geometria korlátai között mozognának. 
  • B   HOPPÁ! Csak nem oda akarsz kilyukadni, hogy a kvantummechanika világának statisztikai, bizonytalan valószínűségei és való Világunk kauzális rendje között éles  ellentmondás áll fent  mind a mai napig? 
  • Sb  Olvasol a gondolataimban. Az emberiség továbblépésének legfőbb korlátja ez az ellentmondás. Fel kell oldanunk!!!
  • B   Megörültél? A koppenhágai interpretáció szembeállította Bohrt; Schrödingert;  Einsteint; Heisenberget. Majd pont mi fogjuk összebékíteni őket?
  • Sb   Ugyan, ki másnak lehetne erre hatalma, ha nem a globális elme szuperponált agyának?!